Önsegítő pszichológia, tanulásfejlesztő tréningek, diszlexia korrekció, tanácsadás - szakmai vezető: dr. Pusztai Éva diszlexia tréner

(a sorozat első ill. második része)

 

A tanulási zavarokat három nagy csoportba szokás sorolni:

 - a beszéd és a nyelvhasználat zavarai
- az olvasási, írási és számolási készség zavarai
- az előbbiekbe nem sorolható tanulási nehézségek, amelyek szintén nem vezethetők vissza gyengébb szellemi képességre, vagy nevelési, családi hátrányra.
 
A beszéd és a nyelvhasználat zavarait sokan nem kötik össze a tanulási nehézségekkel, pedig ezek a legkorábbi jelei annak, hogy a gyerek az iskolában gyengén fog teljesíteni.
A nyelvhasználattal kapcsolatos zavarok egyik formája, amikor a gyerek hangokat téveszt. Ők a pöszén beszélők. A nyolc évnél fiatalabb gyerekek legalább 10%-a mutat ilyen tüneteket. Ezt szerencsére a legtöbb gyerek kinövi, illetve logopédus segítségével teljesen megszüntethető.
 
A nyelvi zavarok másik formája abban nyilvánul meg, hogy a gyerek nehezen fejezi ki magát szóban. Például rendszeresen összetéveszti a tárgyak nevét, vagy négy évesen még mindig csak két szavas mondatokat használ, vagy hat évesen nem tud megválaszolni egyszerű kérdéseket. Egy további nyelvi zavar abban nyilvánul meg, hogy a gyerek a beszéd bizonyos összefüggéseit nem érti meg. Például egy másfél éves gyerek nem reagál, ha a nevén szólítják, az óvodás a kést nyújtja át, jóllehet, a kanalat kértük tőle. Ilyenkor nem a gyerek hallásával van a baj, hanem bizonyos szavak, hangok, vagy mondatok értelmezésével. Az ilyen gyerekeket gyakran figyelmetlennek találják a megfigyelők, és nem is gondolnak arra, hogy az elhangzottak agyi feldolgozásával van a probléma.
 
Az iskolai készségek zavarairól akkor beszélünk, ha az olvasás, írás, vagy számolás megtanulásában, alkalmazásában lényegesen rosszabbul teljesít a gyerek, mint ami az értelmi képességei alapján elvárható lenne. A leggyakoribb a diszlexia, az olvasás zavara, ami az általános iskolás gyerekek 2-8 %-át érinti, és meglepő módon, hasonló arányban fordul elő szegény és gazdag országokban, egymástól nagyon eltérő kultúrákban. Ahhoz, hogy megértsük, milyen bonyolult folyamat az olvasás és hány helyen kerülhet apró homokszem a fogaskerekek közé, érdemes sorra venni, hogy mi minden történik olvasás közben:
 
- a figyelmünket a nyomtatott betűkre összpontosítjuk, és kontrolláljuk a szemünk előrehaladó mozgását az egymást követő sorokon
- beazonosítjuk, majd összekapcsoljuk a látott betűket a nekik megfelelő hangokkal
- megértjük a szavak jelentését és az őket összekapcsoló nyelvtani összefüggést
- az olvasottak alapján fogalmakat és képeket alkotunk
- az olvasottakat összevetjük azzal, amit korábban olvastunk
- az új szavakat, összefüggéseket eltároljuk a memóriánkban
 
Ez a több lépcsős, bonyolult gondolkodási folyamat csak akkor megy végbe hibátlanul, ha az idegsejtek hálózata hibátlanul működik, és torzítás nélkül tudja feldolgozni a látás, hallás, nyelvhasználat és memória központok adatait.
 
A diszlexiások ennek a folyamatnak különböző pontjain akadnak el. Ennek megfelelően a tüneteik is nagyon különbözőek lehetnek. Sokuknál a diszlexia a beszélt nyelv használatában mutatkozó zavarokkal is társul. Másoknál a hasonló hangzású szavak okoznak megoldhatatlan problémát. Ma már elég pontosan tudjuk, hogy milyen részkészségek szükségesek ahhoz, hogy egy gyerek idejében, és sikeresen megtanuljon olvasni, és ezeket a készségeket a diszlexia specialisták eredményesen tudják fejleszteni.
 
Ugyanakkor az olvasás nem csak a szavak felismerését jelenti. Ha az agy képtelen az olvasott szavakból kibontakozó összefüggéseket megfelelően eltárolni, akkor nem fogja megfelelően megérteni és megjegyezni az olvasottak lényegét. Ez az olvasási zavar gyakran csak a felső tagozatban jelenik meg – a kezeletlen diszlexia következményeként. Ilyenkor az a tünet, hogy a gyerek elég jól olvas, de nem érti az olvasottakat, illetve képtelen kiemelni és megtanulni a lényeget.
 
A diszgráfia az írás, helyesírás zavara, ugyancsak az agy egyes területeinek eltérő működéséből adódik. Nagyon különböző formákban nyilvánulhat meg ez a rendellenesség: girbe-gurba íráskép, a lap közepén elkezdett írás, betűk, szótagok kihagyása, vagy felcserélése, szóközök nélküli íráskép, nyelvtanilag helytelen mondatok, és a legkülönfélébb helyesírási hibák.
 
A diszkalkulia hátterében a többi diszes jelenséghez hasonló okok állnak. Ez a probléma általában abban nyilvánul meg, hogy a gyerek nincs tisztában a számolás alapjaival. Számokat téveszt, illetve felcseréli azokat, nem megy neki egy mennyiség becslése, nem tudja megtanulni a szorzótáblát, fejben, vagy éppen írásban súlyos hibákat vét, nem fogja föl a szorzás vagy osztás mibenlétét, a törtek és a tizedes vessző jelentését, stb. Ezekből a hibákból néhány elég ahhoz, hogy megakadályozza a felsőbb osztályok matematikájának a megértését. A diszkalkuliás gyerekek gyakran mechanikusan begyakorolják egyes feladattípusok megoldási technikáját, miközben nem értenek elemi összefüggéseket. Ez az ellentmondás sokáig elleplezheti azt, hogy a gyenge teljesítményt nem a gyerek lustasága, hanem diszkalkulia okozza, és ez külső segítség nélkül nem is korrigálható.
 
A beszéd, az olvasás, írás és a számolás során használt agyterületek részben átfedik egymást, így nem meglepő, hogy egy gyereknek akár többféle tanulási zavara is lehet. Ha például nagy késéssel és hibásan tanul meg beszélni, ez hátráltatja a szavak megértését, ami iskolás korban komoly akadálya lehet az olvasás és az írás megtanulásának.
 

 





A bejegyzés trackback címe:

https://tanulasmodszertan.blog.hu/api/trackback/id/tr482915928

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Linett 2011.05.25. 14:20:57

Tisztelt Cím!

Azt szeretném megtudni, hogy vajon az a gyermek, akinek az értelmi képességei (persze én mint anya elfogult vagyok, de tudom, hogy kisfiam ennél ezerszer többre képes) jóval meghaladják az iskolai teljesítményét, és szakember által megállapított tény, hogy a három "dis" közül egyik sem figyelhető meg nála, és alapvetően (a tanulást leszámítva) szorgalmas gyereknek mondható, miért szenved a tanulástól, miért nem képes lassan fél év gyakorlás után sem visszaadni a szorzótáblát, miért nem tud második osztály végén összeadni az ujjai használata nélkül... és még sorolhatnám az írás és olvasás egyéb rejtelmeit is. Pedig nem buta, igenis okos, csak mintha az agya sztrájkolna az effajta információk ellen! Mindenféle tanácsnak örülnék, mert már én is, aki nagyon szeretett iskkolba járni, kezdem az egészet utálni. Köszönöm a választ, biztos nem csak engem érintő kérdés ez! Tisztelettel, Linett2-77

Pusztai Éva 2011.05.29. 08:33:12

@Linett: -val
Kedves Linett!

A tanulási nehézségeket tapasztalatom szerint a következők okozzák:

1 Valamilyen készség, képesség hiánya, fejletlensége, gyengesége. Ide soroljuk az általános szellemi képességeket, ezt az IQ-val mérjuk, idegrendszeri sérüléseket, a komoly figyelemzavart, hiperaktivitást, a részképességek zavarát pl. finommozgások, rövidtávú memória, tér kezelése stb, és a diszes zavarokat, a diszkalkuliát, diszlexiát, diszgráfiát, valamint a gyenge szövegértést.

2. Motiváció hiánya vagy gyengesége-vagyis nem akar tanulni, nincs hozzá kedve. Ezt kiválthatja iskolai kudarc, súlyos sérelem, unalmas oktatás, családi problémák, nevelési hibák, lelki traumák, szorongás, gyerekkori depresszió.

3. Nem tudja hogyan tanuljon - ez inkább a felső tagozatban jelenik meg. Ezek a tanulás módszertani hiányosságok.

A nagyon okos gyerekeknél is lehetnek lemaradások egyes területeken, az ujjak használata számolás közben erre utal. Ilyenkor a számfogalom, a bonyolultabb feladatokhoz elengedhetetlen absztrakció nem elég fejlett. A gyerek gondolkodása még nem érett meg arra, hogy pl. a 11-et a fejében is "előállítsa", kellenek a mankók, az ujjai. Ugyanez igaz az olvasásra is. Általában nem okosság kérdése, mikor tanul meg egy gyerek olvasni.
Az iskolás kor elején akár két évnyi fejlődési különbség is lehet a gyerekek között: két elsőst összehasonlítva szélsőséges esetben akár 3-4 év különbség is lehet az érettebb és a lassabban fejlődő között.
Sajnos mindezt a magyar iskolák többségében alig veszik figyelembe...

Ennél konkrétabb választ, tanácsot egy személyes konzultáció során tudok adni. Ehhez küldje el elérhetőségét az info@tanulasmodszertan.hu-ra.
Szép napot:
Pusztai Éva

nyári napközik:

délelőtt tanulunk, délután nyaralunk
11-14 éveseknek
június 20 - 24
június 27 - július 1
részletek, jelentkezés

tanulasmodszertan.hu

iskoláról, gyerekekről, tanulásról közérthetően a tanulasmodszertan.hu szerkesztésében

Friss topikok