Amerikai kutatók megvizsgálták, mit csinálnak stresszes, feszült helyzetekben a lelkileg kiegyensúlyozott, egészséges emberek. Azt találták, hogy a sikeres küzdők: 
1. bármilyen stresszt kiváltó problémával találkoznak, azonnal a megoldással kezdenek foglalkozni, 
2. képességeik pontos felmérése után haladéktalanul végrehajtják az elkerülhetetlen változást, 
3. ha elakadnak, segítséget kérnek, újabb alternatívákat dolgoznak ki, 
4. még a legsúlyosabb stressz helyzetek is valamilyen módon a javukat szolgálják, ilyenkor újabb és újabb probléma megoldási módszereket sajátítanak el.

A stressz és a szorongás kezeléséhez legmegfelelőbb módszerek megtalálását nehezíti, hogy ilyenkor általában eleve türelmetlenek vagyunk. Márpedig a stressz és a szorongás különböző okokból eredhet, és egyáltalán nem mindegy, hogy mi ellen mivel védekezünk. Ha nincs elég türelmünk, vagy ismeretünk ahhoz, hogy eldöntsük, valójában mi is a bajunk, akkor a jó szándék is zsákutcába vihet. A relaxációs technikák vagy a nyugtató módszerek segítségével elérhetjük, hogy megnyugodjunk és kicsit lelassuljanak gondolataink és reakcióink. Ha a túlpörgést valamilyen rövid távon ható stressz vagy szorongás váltotta ki, akkor ez a két technika megfelelő. De ha a stressz forrása továbbra is fennmarad, vagy meg sem lehet szüntetni, akkor sokkal mélyebbre kell ásnunk. Meg kell értenünk a dolog eredetét, ha lehet, fel kell oldani, ha ez nem lehetséges, olyan önsegítő technikát kell alkalmazni, ami a stressz elviselését, az azzal való szembesülést könnyíti meg.

Természetesen komoly problémák esetén ne kísérletezzünk önsegítéssel, hanem forduljunk szakemberhez. Erre van szükség, ha valaki annyira szorong vagy zaklatott, hogy például ennek a szövegnek az olvasása is nehézséget okoz, ha annyira reménytelennek érzi a helyzetét, hogy visszatérően foglalkozik az öngyilkosság gondolatával, ha csak ital, kábítószer fogyasztásával képes némi enyhülést szerezni magának.

Most áttekintjük azokat az önsegítő módszereket, amelyek a stressz, a szorongás és a félelem enyhítését szolgálják.

• Ha a stressz okozója egy alapvetően ártalmatlan helyzet, akkor újra meg újra szembesülni kell vele. Aki például fél úszni, az ússzon minél gyakrabban és egyre nagyobb biztonságra fog szert tenni. Aki fél sok ember előtt megszólalni, az először írja le rövid mondandóját, mondja magnóra, készítsen videofelvételt stb. így szerezzen gyakorlatot.
• Néha az a megoldás, ha a stresszel teli környezetből egyszerűen kilépünk. Ez lehet átmeneti kikapcsolódás, meditálás, a külső zajok kizárása, környezetváltozás. Ez a módszert azonban nem elegendő olyan esetekben, amikor azt tapasztaljuk, hogy minden visszatérés után rosszabbul érezzük magunkat. Ilyenkor radikálisabb technikára, életformaváltásra van szükség.
• Keressünk segítőket, külső támogatást. Ez lehet egy önsegítő csoport, egy jó barát, akivel megosztjuk az érzéseinket, és máris kiengedtük a stresszt, a szorongás egy részét.
• Tanuljunk meg relaxálni, ennek elsajátítását jó szakkönyvek és tanfolyamok is segítik. Ezek a technikák lényegében mind ugyanúgy hatnak: az izomzat ellazítása során lelassulnak testi folyamataink, csökken a vérnyomásunk, lelassul légzésünk és lelassulnak a gondolataink is. Ebben az állapotban már könnyen képzeljük magunkat kellemes, megnyugtató helyzetekbe, képesek vagyunk arra, hogy egyes szerveink működését a tudatunk révén befolyásoljuk.
• A szorongás és a stressz által készenlétbe helyezett idegi energiákat hasznos tevékenységekre lehet átcsoportosítani, amelyek egyfajta eufóriát, boldogságérzést váltanak ki belőlünk. Ilyenek lehetnek a különböző sportok, a kemény fizikai munka, másoknak segíteni, vagy valamilyen önkifejező művészi tevékenységet folytatni.
• A készségek fejlesztése. Ha pl. megtanuljuk jobban beosztani az időnket, rendben tartani a lakásunkat, kezelni a korábban félelmet keltő irodai technikát, hatékonyabbá tesszük a tanulásunkat, megtanulunk táncolni, vagy valamilyen sportban jártasságot szerzünk, az ügyetlenségünkből származó rossz érzés, szorongás lényegesen csökkenthető.
• Figyeljük meg más emberek magatartását, hogy eltanuljuk tőlük a stressz kezelés technikáit. Az előítélet-mentes megfigyelés során bebizonyosodhat számunkra, hogy mások például gond nélkül közlekednek páternoszterrel, amitől mi rettegünk, nem esnek pánikba, ha egy kutya közeledik hozzájuk, mernek reklamálni a boltban, stb.
• Mivel szorongásaink és stresszünk egy jelentős része öntudatlan tényezőkre vezethető vissza, ez esetben is sokat segíthet az a Freud által megfogalmazott elv, miszerint: "A felnőtt pszichológiai apja az illető gyerekkori énje." A felnőttkori függőségnek, szorongásoknak nagyon sokszor gyerekkori traumák állnak a hátterében. Persze nem követ minden nehéz gyermekkort szorongásos felnőttkor, hiszen szerencsés esetben, a negatív tapasztalatokból is előremutató következtetéseket tudunk levonni.
• A stressz és szorongás nem olyasmi, amit egyszer és mindenkor felszámolhatunk az életünkben. El kell fogadnunk, hogy ezek újratermelődnek. Ezért olyan hozzáállást kell kifejlesztenünk, hogy a folyamatos probléma kezelést az élet természetes részének tartsuk.

   

  Két hét múlva a túlzott stressz és szorongás következményeiről olvashatnak
dr. Pusztai Éva 
tanulásmódszertan tréner