Sokszor hallottuk már ezt a jó tanácsot, de még sosem magyarázta el senki, hogy egészen pontosan mit is jelentenek ezek a szavak, és mit kell tennünk, ha el akarjuk érni ezt az állapotot.
Ja, és hogy mi van akkor, ha erőltetjük, mégsem vagyunk képesek elérni az összpontosított figyelmet.

Most ezekről a tanuláshoz valóban életbevágóan fontos dolgokról lesz szó - az egyszerűőség kedvéért tegező formában.

1. Ha az agyunkat olyan tartálynak képzeljük el, amelybe az információk golyók formájában töltődnek be, akkor elvben elképzelhető lenne, hogy a különböző csatornákon - látás, hallás, tapintás, emlékezés - érkező golyók egyszerre hulljanak a tartályba. Vagyis hallgathatnánk zenét, miközben olvassuk a holnapi leckét, néha odapillantunk az éppen futó tévéműsorra, az unalmasabb leckerészeket pedig a tegnap látott film emlékképeivel színesítjük.

De a tudósok kiderítették, az agy-tartályba egyszerre csak annyi információgolyócska juthat be, amennyi egyetlen csatorna- érzékszerv - áteresztő képessége. Azaz, amikor zenét hallgatunk, csak a hangokkal van elfoglalva az agyunk, ha emlékeinkkel foglalkozunk, csak az emlékképek töltik be az agyunkat.
Ha ez a helyzet, okosan kell használni az agyunk feldolgozókapacitását, ésszerűően kell gazdálkodnunk vele. Hiszen amikor felesleges, mellékes információ-golyócskákat is beengedünk agy-tartályunkba tanulás közben, az össze nem illő golyócskák, például kedvenc együttesünk számai és a történelemlecke tarka, megjegyezhetetlen zűőrzavarrá keveredik, amiből semmi használhatót nem tudunk felidézni a holnapi feleléskor.

2. Most két olyan gyakorlat következik, amelyekkel megismerheted, próbára teheted megfigyelőképességed, figyelmed erejét és terjedelmét. Sokkal izgalmasabb, ha többen, barátaiddal, szüleiddel együtt teszitek. Így legalább azt is lemérheted, ők milyen jó megfigyelők, mennyire tudnak koncentrálni.

I. Járd végig képzeletedben lakásotok egyik szobáját, idézd fel magadban, hol, egymástól milyen távolságra vannak az egyes bútordarabok, milyen a a fal, a szőnyeg, a fotelok kárpitjának a színe, mintázata, hol lógnak képek a falon és melyik mit ábrázol. Idézd fel a szobanövényeket, a dohányzóasztalon levő kisebb tárgyakat. Hol vannak villanykapcsolók és konnektorok? Készíts vázlatot, rövid leírást, aztán már nyitott szemmel ellenőrizd megfigyeléseid helyességét.

II. Különböző apró tárgyakat, 10-15 darabot, helyeztek el egy kendővel letakart tálcán. A játékosok 30 másodpercig alaposan szemügyre vehetik ezeket, majd kimennek a szobából. A játékmester ezalatt néhány tárgyat elvesz, vagy mással helyettesít. Újra 30 másodpercig lehet nézni a tárgyakat, utána le kell irni, hogyan módosult a látvány.

3. A figyelem részben fegyelem kérdése, hiszen amikor összeszedetten, csak a tanulásra koncentrálunk, ellenállunk a kellemesebb, szórakoztatóbb időtöltések kísértésének, nem engedünk a halogatás csábításának. De hogyan tehetünk szert fegyelemre, és hogyan lesz ebből figyelem?

Figyelj, most egy kis figyelemtörténet következik: A kínaiak gondolkodó sapkája, a varázslók süvege, sőt az lusta diák fejére eredetileg megszégyenítésből rakott kúp alakú papírsüveg mind azt a célt szolgálta, hogy a figyelmet a fej fölött, egy pontban rögzítsék.
Azóta a kutatások is bebizonyították, hogy ha figyelmünk egy részét egyetlen pontra rögzítjük, ezzel megakadályozzuk, hogy gondolataink elkalandozzanak. Ekkor figyelmünk nagyobb részét az általunk kívánt tárgyra, például a történelemleckére tudjuk irányítani.

Akkor olvasunk a leghatékonyabban, legkoncentráltabban, ha a testünk ellazult, és a szellemünk éber. Ennek az állapotnak az elérését segítheti egy valódi babzsák, vagy a képzeletbeli mandarin.
A babzsák, ha nem készen vásárolod, legyen 8x16 cm-es, és töltsd meg lazán rizzsel, lencsével, vagy apró szeműő babbal. Fontos, hogy ne csússzon, legjobb anyag a babzsákhoz a flanel.
Először csak járkálj a babzsákkal a fejeden a lakásban, így megszokod, és már észrevétlenül egyensúlyozol. Folytasd azzal, hogy babzsákkal a fejeden olvasod a bulvárújságot, vagy bármit, ami nagyon érdekel. Ha ez már megy, akkor vesd be a "csodafegyvert" tanulás közben. Ülj az íróasztalodhoz, tedd a kezeidet az asztallapra, a könyvet kicsit támaszd meg és kezdődhet a babzsákos olvasás.
Kezdetben mindenféle problémád lesz: viszket a fejed, le akar csúszni, görcsöt kap a nyakad stb.

Ne feledd, az egészre csak azért van szükség, hogy figyelmed elkalandozását megakadályozd. Lehet, hogy pár hét alatt úgy megregulázod a gondolataidat, hogy babzsák nélkül sem ugrándoznak szerteszét.

Van akinek a mandarintechnika válik be jobban. Képzeld el, hogy egy mandarin van a kezedben! /Azért nem narancs, mert a mandarin puhább és belapult a teteje-alja./ Érezd a súlyát, illatát, képzeld el a színét. Ajánlatos behunyt szemmel kezdeni a gyakorlást! Most képzeld el, hogy egyik kezedből átdobod a másikba, aztán oda-vissza dobálod! Most képzeletben közelítsd a mandarint a fejedhez és helyezd el, egyensúlyozd ki a fejtetőd hátsó részét. Érezd, hogy ott van, és ha nem vigyázol, leesik! Ha kitartó vagy, nemsokára azt fogod érezni, hogy testileg ellazultál, a gondolataid viszont sokkal éberebbek. Nyisd ki a szemed és ennek az érzésnek a megtartásával kezdj el olvasni! A mandarintechnikát is először könnyebb, érdekes szövegeknél vesd be!

Következő hírlevelünkben olyan módszerekről olvashatsz, amelyekkel legyőzheted a megtanulandó szöveg láttán rád törő ellenállást, unalmat.

dr. Pusztai Éva
tanulásmódszertan tréner