Önsegítő pszichológia, tanulásfejlesztő tréningek, diszlexia korrekció, tanácsadás - szakmai vezető: dr. Pusztai Éva diszlexia tréner

A depressziónak számos bizonyított és feltételezett kiváltó oka van. A felismerést és a gyógyítást nehezíti, hogy ezek a legkülönbözőbb kombinációkban jelentkeznek. Bonyolítja a kór felismerését, hogy a depressziósok, amíg nem válik igazán súlyossá az állapotuk, nagyon különböző dolgokra panaszkodnak.

1. Veszteség
Egy személy vagy egy kapcsolat elvesztése a legtipikusabb kiváltó ok. Az ilyen esetekben fellépő természetes gyászreakció, ha túl sokáig fennmarad, kórossá válhat, megbetegíthet.

2. Genetikai, biokémiai okok
Genetikai tényezők befolyásolják a depresszió komolyabb formáinak a megjelenését, bár az örökletesség kérdésében nagyon megoszlanak a nézetek. Valószínűleg bizonyos hajlam örökölhető, ami kedvezőtlen környezeti feltételek mellett hozzájárulhat a depresszió kialakulásához. A tudomány mai állása szerint az agy ingerület-átvivő képessége változik meg depressziós állapotban, azt azonban még nem sikerült tisztázni, hogy mindez menyire ok vagy okozat. Van egy olyan elmélet, miszerint a depresszió nem más, mint a szervezet alkalmazkodóképességének a kimerülése. Mint az korábban már tárgyaltuk, a bennünket érő stressz hatására szervezetünk fizikai és pszichés riadókészültségbe lép, úgy igyekszik megtalálni a megfelelő választ a kihívásra. Ha a stressz túl sokáig tart, vagy megoldhatatlan a feladat, akkor bekövetkezik a kimerülés. Egyes kutatók szerint ez okozza a depressziót.

3. Örömképtelenség
Gyakran találkozunk olyan emberekkel, akikből mindig dől a panasz, és csak másokat okolnak rossz közérzetükért. Úgy tűnik, mintha egyfolytában támogatást, odafigyelést keresnének, de csak a panaszkodást és az állandó önbüntetést érzik elfogadható érzelmi állapotnak. Feltehetően olyan nagy lelki sérülést éltek át, esetleg kicsi gyermekkorukban, ami megfosztotta őket a valódi öröm átélésének képességétől.

4. Reménytelenség

Sokaknál ez az érzés kíséri az életük összes eseményét: 1. feltételezik, hogy a rossz történések elkerülhetetlenek és messze ható következményei lesznek, 2. a negatív eseményekből mindig magukra nézve vonnak le negatív következményeket 3. feltételezik, hogy egy rossz eseményt hasonló rossz követ a jövőben is.

5. Negatív nézetek
A bennünket körülvevő világot sokféleképpen lehet megítélni, akik mindent sötét színben látnak, el sem hiszik, hogy létezik optimistább forgatókönyv is. "Elviselhetetlenül csúnya vagyok, nem tudok intelligensen társalogni, nem vagyok elég jó, a világ elviselhetetlen, hiába teszel jót, csak rosszat kapsz cserébe, stb..." A negatív nézetek egyfajta előzetes védekezést jelentenek az érintetteknek, olyan rossz nem történhet velük, amit ők már előre ne tudtak volna, így aztán valóban megspórolják maguknak a későbbi csalódást. Csak az a baj, hogy közben felesleges szomorúságban telik az életük.

6. Kóros függőség
Sok esetben a túlságosan aggodalmaskodó, túlzottan féltő szülők sokéves "munkájának" a terméke az az ember, aki szinte kábítószerként kötődik a szeretethez, és ha csak átmenetileg is nélkülöznie kell ezt, azonnal kétségbeesik.

7. Megvalósíthatatlan célok, vagy céltalanság
A túlságosan magas mércét állító, kritikus, tökéletesre törekvő szülők gyerekei nem ritkán azért lesznek depressziósok, mert ezeknek a mértéktelen követelményeknek nem képesek megfelelni. Felnőttként már nem a szülők elvárásaitól félnek, hanem az időközben saját maguk által is elfogadott túl nagy követelmények nyomasztják őket.

8. Szégyen

Ez az érzés a maga helyén hozzátartozik az életünkhöz, de ha elhatalmasodik, akkor az érintett állandóan úgy érzi, hogy meg van bénulva. A szégyen ugyanis annyira el tud hatalmasodni, hogy valósággal földhöz szegezi az illetőt. Általában a súlyosan sérült családokban felnőtt, bántalmazott, vagy bűnösen elhanyagolt gyerekek válnak ilyen okból felnőttként depresszióssá.

A valóságban ritkán fordul elő, hogy egyetlen oka van a depressziónak. Általában az a jellemző, hogy összefonódnak a különböző tényezők. Nézzünk egy példát:
Tegyük föl, hogy valakinek bizonyos genetikai hajlama van a depresszióra. Olyan családban nő fel, ahol az élettel szemben a pesszimista beállítottság a jellemző és erősen kritikusak a családtagok egymással szemben, gyakori a megszégyenítés. Ha az illető sokszor visszautasítottnak érzi magát, ráadásul lelki vagy fizikai erőszakot is megtapasztal a családon belül, mindez vezethet kóros kamaszkori elhízáshoz. Az illető ezzel védekezik érzelmi kiszolgáltatottsága ellen. A kövérség a későbbiekben önmagában okoz problémákat és tovább gyengíti az önbizalmát, rombolja az önképét. Még inkább úgy érzi, hogy nem támogatják, nem szeretik. Előfordulhat, hogy szülei szemébe mondja, nem szeretik eléggé. Ha azonban a családban nincs hagyománya az érzelmi közelségnek, és támogatásnak, akkor nem hallják ki a kamasz hangjából a segítségkérést és elintézik azzal, hogy: ha kövér vagy, ne egyél olyan sokat, ha boldogtalan vagy, legyél boldog.
Miután a kamasz képtelen megoldani ezt a problémát és támogatást sem kap hozzá, két év múlva - amikor szerelmes lesz - annyira függővé válik az illetőtől, hogy az gyorsan meg akar tőle szabadulni., mert terhesnek érzi a kötődést. Ez a szakítás tovább mélyíti a veszteségérzést, és a depresszió hamarosan kezelhetetlen méretűvé válik. Magányosnak és szomorúnak érzi magát, semmiben nem talál örömet, még tovább hízik, állandó fáradtsággal küzd, még önkritikusabb lesz, még több önvádat érez, már semmi jót nem lát az életben és a jövőben, és néha már az is megfordul a fejében - ha az a bizonyos szerelem nem tér vissza - akkor öngyilkos lesz. Ilyenkor többnyire már kevés a jó szó, hiszen a depresszió túlságosan elmélyült.
Ráadásul ennek a bonyolult történetnek fel kell tárni a gyökereit, az illetőnek meg kell érteni, mi történt vele, azután meg kell tanulni, hogyan tud magán segíteni. Mindenekelőtt azonban most orvos vagy pszichológus segítségére van szüksége, egyébként az öngyilkosságig is fokozódhat a reménytelensége.

Vagyis minden egyes konkrét esetben nagyon fontos, hogy megkeressük azokat a bonyolult szálakat, amiből a depresszió köteléke szövődött. Ehhez türelem kell és kitartás, hiszen - mint az előbbi példából is láttuk - a legtöbb esetben évek alatt jönnek létre ezek a mély válságok, és nyilván a megoldásukhoz is hosszabb idő kell.

Legközelebb a veszteségeket követő gyászról olvashatnak

dr. Pusztai Éva
tanulásmódszertan tréner





A bejegyzés trackback címe:

https://tanulasmodszertan.blog.hu/api/trackback/id/tr941383999

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

nyári napközik:

délelőtt tanulunk, délután nyaralunk
11-14 éveseknek
június 20 - 24
június 27 - július 1
részletek, jelentkezés

tanulasmodszertan.hu

iskoláról, gyerekekről, tanulásról közérthetően a tanulasmodszertan.hu szerkesztésében

Friss topikok

süti beállítások módosítása