Gyakorlati útmutató a boldogsághoz

A pszichológia mára igazi érett tudomány lett, amelynek eredményei ugyanúgy hasznosíthatók a mindennapi életben, ahogy a mechanika valaha gőzgépekkel lepte meg az ipari forradalom embereit. Ráadásul a megmunkálandó "anyag" most bennünk van, a mi pszichénk az, amiről hihetetlenül sok használható tudás gyűlt össze az elmúlt száz évben. Ideje megismerni ezeket és nekilátni a psziché, az emberi lélek forradalmának! Sorozatunkban az optimizmusról olvashatnak, ami megtanulható, fejleszthető lelki beállítottság és különösen hasznos az olyan válságos időkben, ami elé mostanában nézünk.

A varázsszó: pozitív pszichológia

Pozitív pszichológia néven terjed világszerte az irányzat, amelynek képviselői szerint a lelki jelenségeket az eddigiekkel ellentétben nem a betegek, a kórosan alkalmazkodó emberek megfigyeléséből nyert tapasztalatok alapján kell megítélni. Mert igaz, hogy sok a pszichés problémával küzdő ember, de a többség mégiscsak megtalálja a jó megoldásokat az életben felmerülő kritikus helyzetekben.

A pozitív pszichológia természetesen nem merül ki abban, hogy megállapítjuk: az emberek többsége nem beteg. A lényeg azoknak a technikáknak a tudományos igényű megismerése, amelyek hozzásegítik az átlagembert az egészséges, konstruktív problémamegoldáshoz. Különös jelentősége van tehát annak, hogy a laikusok, a nagyközönség is megismerje a pozitív pszichológiát, ami természetesen sokkal több annál, mintsem kijelentsük, vagy receptre elrendeljük: legyen mindenki optimista, cselekedjen célszerűen, hajítsa ki régóta cipelt szorongásait, fóbiáit.

Az élethez való pozitív viszonyulásnak kétségkívül legfontosabb összetevője az optimizmus, az a tartós és az egész személyiséget átható feltételezés, hogy a dolgok - a reális lehetőségeken belül - a jó irányba haladnak a jövőben (is).

Észrevenni a lehetőségeinket

Ha azt mondom, hogy optimista vagyok, ez többet jelent annál, hogy feltételezem, hogy a dolgok jobban mennek a jövőben. A másik fontos tényező, hogy személyes elkötelezettséget vállalok a gondolkodásomban, a magatartásomban, ennek az optimista nézőpontnak a megvalósításáért. Ez egy soklépcsős folyamat, ami két nagyobb részre bontható: a benyomások, tapasztalatok pozitív értelmezésére és ezt követően a szükséges pozitív döntésekre, intézkedésekre, cselekvésre.

Ha csupán hisszük, hogy minden jóra fordul, anélkül, hogy megtennénk ennek érdekében a szükséges dolgokat, az amolyan ostoba optimizmus, vagyis vakhit.

Ahhoz, hogy képességeinket maximálisan kihasználjuk, teljes felelősséget kell vállalni a gondolatainkért, beállítottságunkért, cselekedeteinkért. A világ tényleg tele van lehetőségekkel, és mi valóban csaknem mindent el tudunk érni, ha az optimizmus cselekvő oldalát is működtetjük. Ez azt jelenti, hogy az álmodozás mellett praktikus, racionális, felelősségteljes gondolkodást és cselekvést honosítunk meg.

A következő hetekben ennek a dinamikus optimizmusnak a jellegzetességét mutatjuk be Önöknek.

dr. Pusztai Éva
tanulásmódszertan tréner