Az iskolai agresszióról, az előítélet természetéről és annak gyógyítójáról, a mozaik módszerről tartott előadást Budapesten Elliot Aronson. Az amerikai szociálpszichológus azt mondja: a magyar tinédzserek is egyre erőszakosabbak, a magyar társadalom pedig olyan úton van, amelyen az amerikaiak tíz évvel ezelőtt jártak.

Eliot Aronson. Fotó: Gáti András

A verseny teszi agresszívvá a gyerekeket, minél élesebb a versengés egy általános vagy középiskolai osztályban annál inkább erőszakosabbak lesznek a gyerekek egymással és a felnőttekkel – nyilatkozta Eliot Aronson az MTV A szólás szabadságában. Aronson szerint mindez azért következik be, mert a fiatalok versengés közben a „gyengék” ellen fordulnak, köztük a tanárok is könnyen áldozatokká válhatnak.

A világhírű szociálpszichológus szerint az orvosolhatja a helyzetet, ha az osztályokon belül együttműködésre késztetik a különböző teljesítményű, családi hátterű, származásu fiatalokat, ha tanulócsoportokban készülnek fel a tananyagból. Az együttműködés nemcsak az iskolában, a társadalomban is képes az agresszió csökkentésére.

Aki előítéletes, az ne legyen tanár – mondja szigorú álláspontját, a California és a Stanford Egyetem nyugalmazott professzora, az Amerikai Pszichológiai Társaság szerint korunk egyik legnagyobb hatású pszichológusa. A Társas Lény és a Rábeszélőgép című könyve után most már egy harmadik műve, a Columbine után is olvasható magyarul.

Ebben a könyvben Aronson azt kutatja, mi lehetett az oka és gyökere annak, hogy két diák az amerikai középiskolában megölt tizenkét diákot és egy tanárt, majd önmagukkal is végeztek. Olyan diákok voltak az elkövetők, akiket mindig csúfoltak a többiek, kiközösítették, megalázták és utálták őket – meséli Aronson. Természetesen ez nem menti fel őket az alól, amit tettek, de legalább tetteik okát tudjuk most már. Ha ebben a középiskolában alkalmazták volna a mozaik módszert, ez biztosan nem fordult volna elő, mert a diákok megtanulták volna elfogadni és értékelni egymást – teszi hozzá a professzor.

A mozaik módszert Aronson több mint harminc évvel ezelőtt kezdte el alkalmazni egy texasi iskolában, egy vegyes osztályban, ahol fekete, fehér és spanyol gyerekek jártak együtt. Mindenki azt gondolta, hogy már az is csökkenti az előítéletet és az elutasítást, ha egy osztályba kerülnek a gyerekek, ez azonban pont a visszájára fordult. Aronson szerint a folyamatos versengés csak növelte az előítéletet és az agressziót a gyerekek között, ezért egy osztályon belül olyan csoportokat alakított ki, amelyben minden gyereknek megvolt a saját feladata és szerepe, s csak együtt, közös munkával érhettek el sikereket. Meghallgatták és értékelték egymást, sőt drukkoltak is egymásnak.

A módszer meghozta az eredményt: mindenki megszerette az iskolát, az agresszió pedig jelentősen csökkent azokban az osztályokban, amelyekben így tanítottak a tanárok. Aronson szerint jó oktatással kell felvenni a harcot az előítélettel, az ugyanis elutasításon alapszik, főleg rossz gazdasági helyzetben, amikor az emberek bűnbakot keresnek, akit hibáztatni tudnak. De ha az emberek megismerik és megtanulják értékelni egymást, az előítélet csökkenhet – legalábbis Amerikában ez működött.

A magyarországi iskolákban is tapasztalható feszültségek kapcsán a professzor azt mondja, önmagában az integrált oktatás az Egyesült Államokban sem volt elég, az a fontos, hogy a gyerekek megtanulják, hogyan kell egymáshoz viszonyulniuk, ebben pedig sokat segít a mozaik módszer. Meg kell tanítani, hogyan kell csapatban dolgozni, így megláthatják a szépséget egymásban. A különbségektől pedig nem kell félni, nem kell utálni őket. A legfontosabb tehát, hogy járjanak egy osztályba és dolgozzanak közösen. A mozaik módszer ugyanakkor csak egyik eleme lehet az előítélet csökkentésének, fontos a családi háttér, a környezet és az, hogy mit közvetít a média – hangsúlyozza Aronson, hozzátéve: a gyerekek remekül nevelik otthon a szülőket.