Sok gyereknek még az alsó tagozat végén is komoly nehézséget okoz a következő tipikus iskolai utasítás "És most vegyétek elő az olvasókönyvet, nyissátok ki a 27. oldalon, a felső kép alatti rövid szövegben keressétek meg a múlt idejű igéket és pirossal húzzátok alá". Bár a feladatot esetleg hibátlanul meg tudná oldani, nem jut el odáig, mert elfelejti, mit is mondott a tanító néni, lemarad, kérdezgeti a szomszédját, és közben elrepül a drága idő. A végeredmény a rossz jegy, aztán otthon az obligát kérdés: Na de, miért nem figyeltél jobban édes fiam!? A válasz egyszerű: azért mert nem tud ilyen sok információt megjegyezni, illetve követni.

Fontos, hogy tudjuk miként áll gyermekünk a szóbeli emlékezéssel, hiszen ezen múlik a szövegek megtanulása, végeredményben az iskolai tudás eredményessége.

Az emlékezet színvonala függ a gyerek biológiai értettségétől /nagyjából az életkorától/ de nagymértékben függ attól is, hogy kisebb korában volt-e megfelelő és elegendő számú alkalom a gyakorlásra. Kapott-e lehetőséget és bíztatást arra, hogy mondókákat, verseket, dalokat tanuljon, a szülők kérdezték-e, hogy milyen élményei vannak egy-egy napról vagy jelesebb eseményről, kérték-e, hogy próbálja felidézni az elhangzott mese vagy történet főbb eseményeit. És persze, volt-e türelmük végighallgatni a válaszát...

Jó esetben a gyermek már korán megtanulja, hogy a dolgok egymásutánisága, a sorrend nem tetszőleges, sőt az egész minőségének a záloga. Amikor tanítjuk a hét napjait, vagy az egymást követő évszakokat egy vers sorait, különösebb magyarázat nélkül javítjuk, ha a sorrendben tévedne. Ilyenkor azt tudatosítjuk, hogy önkényesen nem változtathatjuk meg bizonyos elemek sorrendjét, mert az a tartalom változásához vezet.

Ha a gyereknek ez a készsége nem elég fejlett, vagyis nem tudja az egymás után elhangzó szóbeli információkat pontosan értelmezni és megjegyezni, akkor komoly problémái lesznek már a feladatok megértésénél, még inkább a tanulás során.

Most néhány otthon is elvégezhető játékos gyakorlatot ismertetünk, amelyek kifejezetten azt a célt szolgálják, hogy javítsák a gyerek hallási emlékezetét. Mielőtt belekezdünk, magyarázzuk el neki, hogy mire jók ezek a feladatok. Hetente 2-3 alkalommal gyakoroljunk, de egyszerre legfeljebb 20 percig, hacsak a gyerek nem ragaszkodik a folytatáshoz. Jutalmazzuk meg valami aprósággal a játék végén, hogy még inkább legyen kedve a folytatáshoz.

Origami: kell hozzá egy pontos utasítássor, ezt kimásolhatjuk egy origami könyvből, és néhány hajtogatásra alkalmas papírlap. Először az utasításokat egyenként felolvasva, készítsük el mi magunk a figurát. Ezután olvassuk fel a gyereknek az utasításokat, de mindegyiket csak egyszer. Ha sikerült neki a hajtogatás, ismételjük meg az egészet úgy, hogy 2-3 utasítást egyszerre olvasunk fel.

Gyöngyfűzés: Különböző színű, esetleg formájú gyöngyökre lesz szükség. Kitalálunk egy nem túl nehéz mintát: pl. 2 piros, 1 fehér 2 sárga 1 kék, 2 zöld, A gyereknek fel kell fűzni a hallott mintát. Ha könnyen megy neki, lehet hosszabb a minta és az utasítás, ha sokat téved, rövidítsük a sorozatot.

Szólánc: gyűjtsünk össze rövid, érdekes, mókás szavakat: pl: manó, menő, minő, néma, mén, ámen, imán, unom, vagy kosz, korom, mohó, morgó, robotol, oroszok, ókor, vagy Marci, Berci, Karcsi, Tercsi, Ancsi, Jancsi, Bence Jenci, Ince, Vince, Lonci, Manci. De autómárkák felsorolása is megteszi, ha mással nem tudjuk rávenni a gyereket a gyakorlásra: Felolvassuk a 6-8 szóból álló szóláncot és megkérjük, hogy ismételje el sorban, amit hallott. Ha jól megy, jöhet a hosszabb lánc, ha téveszt, rövidítünk.

Sorozatok: Egymás után egy sorban elhelyezünk az asztalon, majd egy kendővel letakarunk 8-10 apró tárgyat: kulcs, gombostű, pénzérme, kavics, rágógumi, kisolló, ceruza, radír, stb. Leírjuk magunknak a tárgyak sorrendjét, majd felolvassuk a gyereknek a listát, úgy, hogy egy-két helyen megváltoztatjuk a sorrendet. A feladat, hogy amikor megmutatjuk neki a tárgyakat, észrevegye hol tér el a sorrend a hallotthoz képest.

dr. Pusztai Éva
tanulásmódszertan tréner