Aki jól gazdálkodik az idejével, az általában az egész életét jól menedzseli. Ezzel a közhelyszerű igazsággal mindenki egyetért, de az ördög most is részletekben van: hogyan lehet ezt elérni?

1. lépés

Néhány havonta, de félévente mindenképpen, szánjunk időt arra, hogy végiggondoljuk, milyen irányba megy az életünk. Valóban azok a legfontosabb hosszú távú céljaink, amiknek jelenleg elsőbbsége van a tevékenységeink között? Ha tanulunk, akár "főállású" diákként, akár munka mellett, megteremtjük az ehhez szükséges időt, vagy rendre elsodorják a vizsgákra való tisztességes felkészülést a bulik, hosszú telefonbeszélgetések, a kirakat nézegetés, vagy a kényszeres lakástakarítás? Ha gyermekeink vannak, jut elég " minőségi idő" a velük való játékra, közös programokra? Elég, vagy éppenséggel túl sok időt fordítunk a munkánkra? Ezekre a kérdésekre úgy tudunk válaszolni, ha a rendszeres tevékenységeinket három kategóriába soroljuk: nagyon fontos, közepesen fontos, nem fontos elfoglaltságok. Nyilván a saját, egyéni értékrendünktől függ, hogy a gyerekünkkel való együttlétet ugyanolyan, kevésbé, vagy fontosabb időtöltésnek tartjuk, mint a barátainkkal való találkozást. De ha leírjuk, táblázatba foglaljuk és világosan ütköztetjük az egymással rivalizáló elfoglaltságokat, az sokat segít önmagunk jobb megismerésében is.

2.lépés

A hosszú távú céljaink, prioritásaink átvizsgálása alapján hetente készítsünk listát azokról a kiemelt tennivalókról, amiket az adott héten mindenképpen el kell végeznünk. Mivel most már pontosan tudjuk, hogy számunkra melyek a nagyon, közepesen és kevésbé fontos dolgok, nem csak ütköztetjük ezeket, hanem megpróbálunk ügyes kompromisszumokat is kötni. Például a saját testi-lelki egészségünk érdekében hetente minimum kétszer kellene sportolni, ebből az egyiket a hétvégére időzítve, a gyerekeinket is magunkkal visszük az uszodába. Sok időt lehet megtakarítani a rutinszerű vásárlások ésszerűsítésével - házhozszállítás, nagyobb tételben, késő esti vásárlás. A házimunkát, a család élelmezését sok családban soha felül nem vizsgált, a szülőktől örökölt rutin szerint végzik. Pedig akár csak 30 év alatt is szinte a feje tetejére állt e tekintetben a világ. Mást, másként kell ennünk, ha egészségesek akarunk maradni, alapjaiban változott a konyhatechnika. A lakás karbantartásánál és a takarításnál, mosásnál, ruhanemű gondozásánál nagyon sok időt lehet megspórolni, vagy elvesztegetni.

3. lépés

Meglepő tapasztalatokat szerezhetünk arról, hol folyik el a drága időnk, ha két hétig minden nap, óráról órára feljegyezzük egy előre kinyomtatott lapra, hogy éppen mit csinálunk. Érdemes azt is rögzíteni, mikor vagyunk a legfittebbek, mikor van a teljesítményünk mélypontja, menyi idő megy el azzal, hogy próbáljuk rávenni magunkat valami "nem-szeretem" munka elvégzésére.

4. lépés

Állítsuk össze a fix tevékenységek heti táblázatát: alvás, tisztálkodás, öltözködés, közlekedés, gyerekek szállítása, munkaidő, iskolai órák, rutinszerű háztartási teendők, sportórák stb.

5. lépés

Állítsuk össze a heti, rutinon kívüli elintézendők listáját: időpont egyeztetés a fogorvossal, vízvezeték szerelő jön, szülői értekezlet, beteg rokon meglátogatása, házi dolgozatot befejezni, vizsgára jelentkezni, stb.

6. lépés

A napi teendők listája, amit az előző lépések tanulságait figyelembe véve állítunk össze. Vannak fix teendőink és vannak szabadon választhatók. Ez utóbbiak listára vételénél - és persze megvalósításánál - mutatkozik meg, hogy mennyire tudjuk kézben tartani napjaink folyását, ezáltal az egész életünket.

Fontos, hogy az igazán fontos dolgokra minden körülmények között találjunk időt, természetesen a kevésbé fontosak rovására. Fontos, hogy jól becsüljük meg a tennivalóink időszükségletét, legyünk reálisak saját teljesítőképességünket és a körülményeket illetően. A napi tennivalók listájának elkészítése is időbe telik, kora reggel, vagy előző este szakítsunk rá pár percet. Fontos, hogy a listaírás olyan szokásunkká váljon, mint a fogmosás, ami nélkül rosszul érezzük magunkat, csak így van esélyünk arra, hogy valóban jobb időgazdálkodók legyünk.

A halogató kisördög nem hátrál

A halogató kisördög azonban még a listával a zsebünkben is kibújik belőlünk: például egy fontos, de nem-szeretem munka, lecke, jelentés megírása előtt elkezdjük gondosan takarítani az íróasztalunkat, a számítógép billentyűit. Ez időpazarlás! Végezzük el a lényegi munkát, és ha még utána is zavarnak az ujjlenyomatok az asztalon, és belefér az időnkbe, jöhet a sikálás. Amikor a legfittebbek vagyunk, akkor végezzünk a legtöbb figyelmet igénylő munkákkal, a rutinfeladatokat hagyjuk ebéd utánra, amikor amúgy sem vagyunk a topon.

Komoly veszély, hogy túl sok dolog kerül a napi teendőink listájára, és ettől egész nap idegesek vagyunk. Ennek megelőzését szolgálja az 1. lépés: időről időre komolyan gondoljuk végig életünk prioritásait, és ha nem jó irányba mennek a dolgok, változtassunk, akár áldozatok árán is!

7.lépés

Akik munka mellett vagy nappali tagozaton tanulnak, állandóan szembesülnek a halogatás problémájával. A tapasztalatok szerint majdnem olyan nehézen ülnek le a tankönyv mellé a "főállású" egyetemisták, mint a munka mellett tanulók, azaz nem feltétlenül az időhiány okozza a halogatást. Az időgazdálkodás szakértői szerint ezen a problémán enyhít, ha elhatározzuk, hogy minden nap szánunk némi időt a tanulmányainkra, mégpedig a szabadidőnkből, akkor is, ha éppen nincs vizsgaidőszak. Ha a 3. lépésben pontosan feltérképeztük, mivel is töltjük valójában a napjainkat, tudjuk, hogy mennyi jut tévézésre, filmnézésre, internetezésre, más szórakozásra. Ebből a sávból kell nap, mint nap lecsípni egy kis időt a tanulmányainkra, nyelvtanulásra stb. Lehet, hogy csak öt új szót tanulunk meg, vagy öt oldalt olvasunk el a jegyzeteinkből, de ez egy hónap alatt már 150 szó, és 150 oldal!

8.lépés

Jutalmazzuk meg magunkat, ha érzékelhető eredményeket értünk el az időgazdálkodásunkban! Legyen ez valódi jutalom: egy extra masszázs, egy szép ruhadarab, különleges édesség, vagy ebéd, egy jó színház, vagy film.

A káosz lehet betegség jele is

A jobb időgazdálkodást a megfelelő technikák hiányán, a hétköznapi lustaságon és halogatáson kívül, néha mélyebben fekvő okok is akadályozzák. Sok ember azért nem tudja megszervezni az életét, beosztani az idejét, mert kaotikus családban nőtt fel, ahol minden csak úgy megtörtént, nem volt állandóság a mindennapokban. Másokat épp ennek az ellenkezője, a túlságosan pedáns, szigorú, korlátozó család fosztott meg az önálló életvezetés megtanulásától, vagy a szélsőséges precizitás egy életre elriasztott a rendtől.

Akiknek kórosan szétfolyik az életük, mindenhonnan elkésnek, ezért képtelen megfelelni a munkahelyi elvárásoknak, a szórakozásba, vagy alvásba menekülnek, azoknak komolyabb segítségre - pszichológus, esetleg pszichiáter - van szükségük. Ilyenkor a halogatás, a káosz lehet a lélek, a személyiség zavarainak, esetleg betegségének a megnyilvánulása.

dr. Pusztai Éva
tanulásmódszertan tréner