A bizonytalanul olvasó kisiskolásoknak - 1. 2. osztály- a diszlexiásoknak pedig idősebb korban is sokat segíthetünk az ABC-re épülő játékos gyakorlatokkal.

Először is szerezzünk be egy teljes magyar ABC-t - fából, műanyagból, keménypapírból. Játékboltokban, taneszköz boltban, fejlesztő játékok szakboltjaiban kapható, de otthon is elkészíthetjük a gyerekkel együtt, só-liszt tésztából, színes gyurmából, felkasírozott címbetűkből stb. Tulajdonképpen két ABC-re lesz szükségünk, egy nyomtatott kis és egy nagybetűs készletre.

Az ABC minden nyelv alapja, ezért a vele való foglalatosság nagyon fontos a még nem hibátlanul olvasó gyerek számára. Az ABC-t folyamatosan, hibátlanul kell tudni elölről és visszafelé/!/ is. Ez nem csak a betűk sorrendjének megjegyzése miatt fontos, hanem a későbbi szótárhasználathoz is elengedhetetlen.

Fontos, hogy miközben a betűkkel, és az általuk szimbolizált hangokkal foglalkozunk, a gyerek minél többször vegye kézbe magukat a betűket. Ha valamiről több érzékszervünkön keresztül van benyomásunk, mélyebb nyomot hagy bennünk: tapintani, forgatni, sorba rakni, megnevezni, kiejteni, a levegőbe lerajzolni, majd egy más környezetben, például egy újság címsoraiban, felismerni stb.

Az ABC megtanításának szokásos módszere, hogy valamilyen dallamhoz kötjük, kis dalocskát formálunk belőle. Ez a nehezen olvasó, esetleg diszlexiás gyereknek nem jó módszer, mert a betűk így számára egy dalként rögzülnek, és nem egyedi szimbólumokként.

A két betű halomból válogatva, félkörívben rakjuk ki az asztalra a nagy, majd a kisbetűs ABC-t a gyerekkel együtt. Csak akkor segítsünk, ha teljesen elakadt. Ha ez már jól megy, rakja ki a gyerek a sort időre, és folyamatosan javítson a saját korábban elért eredményén.
Felváltva kimondjuk a soron következő betűt, míg a betűfélkör végére érünk. Most mindegyikünk két betűt nevez meg, majd hármat. Ezután azt játsszuk, hogy sorban megnevezzük a betűket, de néha egyet kihagyunk. A gyerek akkor nyer, ha minden kihagyásunkat észrevette.

A kirakott ABC egy részét letakarjuk és a gyereknek a nem látható betűket kell megnevezni. A betűfélkörből az N. betűig kivesszük a magánhangzókat. A gyerek mondja el a teljes ABC-t az N-ig, utána nevezze meg csak a hiányzó magánhangzókat és mutassa meg honnan hiányoznak Folytassuk ugyanezt a játékot a betűfélkör másik felével. Megnevezünk egy betűt a letakart ABC-ből. A gyerek nevezze meg a betű szomszédait.
A következő játékhoz szókártyákra lesz szükség, ezeket is jobb házilag készíteni, a közös vagdosást, ragasztást a legtöbb gyerek nagyon szereti, közben pedig betűkkel, szavakkal foglalkozik.

Tíz-tíz szókártyával játszunk: az egyik oldalon egy kép vagy rajz, a másikon az a szó, amit ábrázol. A feladat, hogy a szókártyákat felváltva ABC sorrendben rakjuk egymás mellé az asztalra. Nehezebb változat, ha egyikünk a képekkel felfelé teszi le a kártyákat, a másik pedig a szöveges oldalával. Ilyenkor a gyereknek minden "illesztéskor" nem csupán az ABC-t kell mondogatni magában, hanem a képeknek megfelelő szót is fel kell idézni emlékezetében.

Ha ezek a játékok már jól mennek, az ABC-t szótárhasználat közben gyakoroljuk. Iskolásoknak való értelmező kéziszótárra lesz szükségünk.

Első lépésben négy nagyjából egyenlő részre osztjuk az ABC-t és a szótárban is megkeressük ugyanezeket a betűhelyeket, vagyis azt is négy részre osztjuk, és könyvjelzővel vagy más módon megjelöljük. Ezzel kezelhetőbb egységeket hoztunk létre a szavak megkereséséhez.

Az első megkeresendő szó legyen az alma. A-val kezdődik, tehát a betűfélkör és a szótár első negyedében kell keresni. Ha megtalálta az a-betűt, azon belül el kell jutni az l-ig. A kirakott ABC fog segíteni, hogy eldöntse, most melyik irányba kell lapozni. Ugyanezt a módszert folytatjuk, amíg meg nem találja az alma szócikket.

dr. Pusztai Éva
tanulásmódszertan tréner