A tanulási módszerek szakértői már régen kimutatták, hogy az aktív, személyes részvétel megakadályozza, vagy legalábbis csökkenti az unalmat, az íróasztaltól való menekülés vágyát. 

Hogy mit jelent az aktív, személyes részvétel? Azt, hogy saját gondolatainkhoz kapcsoljuk a tanulnivalót, dolgozunk a szöveggel, nem csak olvassuk, hanem személyes, lehetőleg érzelmileg is átszínezett viszonyba kerülünk vele. Gondolj arra, milyen észrevétlenül, mindenféle erőfeszítés nélkül jegyzed meg kedvenc együttesed számainak szövegét. Hogyan lopja be magát a füledbe a sok reklámszöveg? Miért tudsz egy izgalmas film legapróbb részleteire is pontosan emlékezni? Pofonegyszerű a válasz: azért mert érzelem, személyes jelentés kötődik hozzájuk, ettől volt a megjegyzés ilyen hatékony, és ezért marad a emlék ilyen eleven. 

Persze a Bethlen-korszakról szóló történelemleckét sosem tudod annyira személyessé, aktív emlékké tenni, mint egy akciófilmet, de komoly eredményeket lehet elérni okos tanulási technikák alkalmazásával. Tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy általában a hallottak, 20- %-át, a látottak 30%-át, a látottak és hallottak 50%-át, saját kimondott szavaink 70%-át, aktív cselekvésünk 90 %-át jegyezzük meg. Világos, hogy a célunk: a tanulást a puszta olvasásból aktív cselekvéssé alakítani. Ezzel 30%-ról a háromszorosára, 90%-ra növelhetjük a megjegyzés arányát. 

Mielőtt belefogsz a megtanulandó leckébe, mindig idézd fel, mi hangzott el az órán, ha van jegyzeted, olvasd át figyelmesen, és szedd össze gondolataidat a témával kapcsolatban. Erre érdemes pár percet szánni. A történelemből vett példánál, a Bethlen korszaknál maradva, gondolatilag felkészülsz arra, hogy az 1920-as évekkel, a Tanácsköztársaság, a fehérterror, Trianon utáni korszakkal fogsz foglalkozni, amit tíz éven keresztül fémjelzett Bethlen István miniszterelnök. 

Az asztalodon a tankönyv, egy jegyzetfüzet és az iskolai füzet vagy munkafüzet mellett mindig legyen ott az értelmező kéziszótár, és az idegen szavak szótára.Azt a szót, amit nem értesz, rögtön keresd ki a szótárból és írd is le a jelentését. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a meg nem értett szavakon való átsiklás valóságos elsötétülést okoz az agyunkban. Ilyenkor talán észre sem veszed, de elbizonytalanodsz, elkedvetlenedsz, és agyad hátsó szobájában megszületik a gondolat: minek erőlködni, nem is értem miről van szó, nem tudom megtanulni! Ezért nem szabad egyetlen szót sem értelmezés nélkül hagyni! 

És most nyisd ki a történelemkönyved, ott ahol kezdődik a lecke és figyelmesen nézd végig először a címeket, alcímeket, illusztrációkat, képaláírásokat, aztán olvasd el a bevezető és az összefoglaló bekezdést. Ha vannak kérdések, most azokat olvasd el. Még mindig csak ismerkedsz a szöveggel, de már nagyon sok információ birtokába jutottal. Amit eddig csináltál, annak az a célja, hogy a fejedben összeálljon egy laza keret, váz, szerkezet a témáról, és ahogy elkezded olvasni magát a leckét, az információk ebbe a vázba illeszkedjenek bele. 

Most pedig kezdd el figyelmesen olvasni a leckét. Ha vannak összefoglaló kérdések, olvasás közben folyamatosan azonosítsd be, melyik bekezdés, mely mondatok melyik kérdésre válaszolnak. Azaz olvasod a kérdést: pl. Milyen volt Magyarország nemzetközi helyzete a Bethlen korszakban? Belenézel a szövegbe és összeszeded a választ: 1920-as évek, kedvezőtlen helyzet, 1922: Népszövetségi tagság (de a revíziós elképzelések a győztesek és kisantant oldaláról elképzelhetetlenek), 1926: frankhamisítási botrány (ezzel kívánták fedezni a külföldi magyar revíziós propaganda költségét, Anglia közbelépésére elsimították az ügyet) 1927: Mussolini és Bethlen - olasz magyar barátsági szerződés (Fro. és Jug. ellen keres szövetségest). Ha nincsenek előre megírt kérdések, akkor most, az olvasással párhuzamosan, egy-egy bekezdés után fogalmazz ilyeneket, és feltétlenül írd is le őket. Amikor végeztél az olvasással, másodszorra már a kérdésekre adott válaszok formájában ismételj. Harmadszorra pedig próbáld meg a kérdéseket már fejből felidézni és fejből megválaszolni. Ha sikerült - tudod a leckét! Ha nem, akkor sincs baj, ezt a kérdés-felelet módszert alkalmazd tovább. De jól vésd az agyadba, hogy a szöveg folyamatos, monoton újraolvasása a legkevésbé hatékony módszer. Miért? Azért, mert ilyenkor a figyelmednek csak alig néhány százalékát foglalod le, a többi könnyen elkalandozik. Ha eleinte nehezen megy a kérdezés, használj egyszerű kérdőszavakat: Ki? Mikor? Hol? Miért? Mit csinált? Mit történt?

A kérdések folyamatos fogalmazása és megválaszolása segíti és észrevétlenül rád is kényszeríti az olvasottak megértését, átgondolását. Ez teszi lehetővé a megbízható bevésést, és későbbi a felidézést, az emlékezést. Amikor így dolgozol a szöveggel, akkor sokkal több cöveket versz le az agyadban,ezért sokkal több irányból tudod majd megközelíteni ha tesztíráskor, feleletnél kutatsz az emlékeidben. Kevésbé fenyeget a rövidzárlat veszélye, hiszen ha az egyik emlékeztető cöveket nem találod, ott van még két-három másik. Sokat segít az éppen olvasott szakasz azonnali, saját szavaiddal való hangos átfogalmazása is.