"Mire hazaérünk a napköziből, másodikos kisfiam annyira kimerül, hogy képtelen a tanító néni által elvárt gyakorlásra. Ha mégis erőltetem, főleg az olvasást, annak mindig nagy hiszti, sírás a vége, és alig van eredmény. Mivel teszek jót a gyereknek: ha mégis ráveszem, hogy végezze el a munkáját, vagy engedek, és hagyom pihenni?"

Egy nyolcéves gyereknek délután ötkor, az iskolában eltöltött munkanap után már NEM SZABADNA tanulással foglalkozni. Hogy mégis sok iskolában ilyen elvárásokat támasztanak, az önmagában is jelzi, milyen komoly bajok vannak a magyar közoktatásban!

Persze a szülő nem világmegváltó reformer, ő nap mint nap szembesül a tanító néni rosszalló pillantásaival, gyermeke adottságaival, saját elvárásaival, és az idő szorításával. Ezért leginkább praktikus tanácsokra van szüksége.

1. Az alsósoknak 10-11 órát kell naponta aludni. Ez azt jelenti, hogy hét közben este 8-fél 9 körül aludniuk kell, legfeljebb az esti mesét nézhetik meg a tévében. Sajnos az érintett korosztály legalább fele nem alszik ennyit, többnyire tévézés, számítógépezés miatt.

2. Már alsó tagozatban következetesen törekedjünk arra, hogy ha elvégzendő iskolai feladata van a gyereknek, annak felelőssége, észben tartása az ő dolga legyen. Csak akkor figyelmeztessük, ha biztos, hogy magától nem végezné el.

3. Minden este legyen a gyereknek legalább másfél-két óra szabadideje, amikor azt csinál, amihez kedve van. /A képernyős elfoglaltságokat azonban fontos már egészen kis kortól időkeretek között tartani. Alsósoknál ez napi fél óránál ne legyen több./

4. A fáradtságot, álmosságot, kimerültséget az iskolai ingerek, stressz, zaj, drukk, koncentrált figyelem, kötelező viselkedésformák stb. váltja ki. A kisiskolások többsége fizikailag nem fárad el eléggé, ezért hazafelé, ha az időjárás megengedi, feltétlenül álljunk meg egy félórára a játszótéren. Az a gyerek, amelyik rendszeresen sportol, kevésbé fáradt, mint a nem-sportolók.

5. Hétvégén minden évszakban menjünk kirándulni! Nincs ennél hatékonyabb kikapcsolódás, testi-lelki regenerálódás a gyereknek, és persze a felnőtteknek! A szabadban töltött nap valósággal kisöpri a gyerek agyából az egész heti iskolai "hordalékot".

6. Ha az alsós gyerekkel pl. az olvasást gyakoroljuk, válasszunk olyan szöveget, amit szeret. Olvassunk felváltva, így kevésbé unja meg, és mindig beszéljük meg az olvasottakat. Ezzel észrevétlenül fejlesztjük a szövegértését is.

7. Legyen a gyerek körül megbízható rend, nyugalom, jó hangulat, amiben kiengedhet, megpihenhet, és erőt gyűjthet másnapra.

8. Fogadjuk el tényként, hogy a gyerek szellemi teljesítőképességének, akárcsak a mienknek, határa van. Ha az egész napi komoly igénybevétel után késő délután vagy este egyszerűen már nem fog az agya, veszekedés, "hegyi beszéd" nélkül vegyük tudomásul, hogy nem képes többre.

9. A mai gyerekek mentális állapota lényegesen rosszabb, mint akár csak egy évtizede. Ennek egyik összetevője a túlságosan zaklatott életvitel. A jövőbeni sikeresség, az életben való "beválás" talán legfontosabb feltétele a testi-lelki egészség, amit gyerekkorban kell megalapozni. Érdemes erre is gondolni, amikor attól tartva, hogy gyermekünk esetleg lemarad a jó jegyekért folyó versenyben, teljesítőképessége határán túl is tanulásra kényszerítenénk.

10. Amikor mi felnőttek hazatérünk a munkából, azt várjuk, hogy párunk, családunk legyen tekintettel a fáradtságunkra, viselje el akár morcosságunkat. Ugyanezt várja tőlünk a 7-8 éves gyermekünk is...

dr. Pusztai Éva
tanulásmódszertan tréner