Mindenki ismeri a néhanapján ránk törő szomorúságot, kimerültséget, kedvetlenséget. Ez azonban körülbelül annyira különbözik a klinika depressziótól, mint a nátha a kétoldali tüdőgyulladástól. A depresszió különböző fajtái az egész embert érintő betegségek: a test, az érzelmek, a gondolatok és a magatartás mind depresszióssá válik. A betegség egyik velejárója, hogy az érintettek úgy érzik, hiába is keresnének segítséget, a helyzetük reménytelen. Részben ezzel magyarázható, hogy csak minden harmadik kér orvosi segítséget, jóllehet ma már az esetek 80-90 %-ában jelentős javulást lehet elérni megfelelő kezeléssel. Csakhogy, a betegség megítélése sem segít ebben: az Egyesült Államokban az átlag emberek 50 %-a jellemhibának és nem betegségnek tartja a depressziót. Félő, hogy nálunk is hasonló számokat találnánk.

A szex is csak teher

Gyakran összekeverjük a depressziót a szomorúsággal és a gyásszal. A depressziónak nem a boldogság az ellentettje, hanem az életkedv, az a képességünk, hogy megéljünk minden fajta érzelmet, a jókat és a rosszakat egyaránt. A depresszió nem egy érzelem, sokkal inkább annak hiánya, tagadása, mintha egy nagy, nehéz fekete lepel szigetelne el a világtól. Ennek az állapotnak a lényege az állandó levertség, vagy üresség, amit sokan erősen szorongva élnek át. Az életből teljesen hiányzik az öröm, az élvezet. Az enyhén depressziósok arra panaszkodnak, hogy az evés, a szex, a munka vagy a játék alig okoz örömet, a súlyos depressziósok pedig annyira fáradtak, nyomottak, reményt vesztettek, hogy alig esznek, nincs kedvük beszélnek, sőt mozdulni sincs erejük.

Sokat alszik, mégis fáradt

A testi tünetek közül kulcsszerepet játszanak az alvászavarok. A betegek egy része nehezen alszik el, vagy hajnalban felébred, miközben fáradtnak és kimerültnek érzi magát. Mások épp ellenkezőleg, megszállottan alszanak, napi 10-16 órát, de az ő kimerültségüket sem csökkenti a pihenés. Az étvágy egyeseknél megnő, másoknál feltűnően lecsökken. Gyakran teljesen eltűnik a szexuális vágy, a férfiaknál ez inkább merevedési zavart jelent.
A betegség felismerését nehezíti, hogy más kórképek, például cukorbaj, vérszegénység, Lyme –kór és pajzsmirigy zavarok a depresszióhoz hasonló tüneteket okozhatnak, másfelől a depresszió olyan testi tünetekkel járhat, amelyek más betegségre terelik a gyanút. Ezért fontos tartós lehangoltság esetén kizárni, hogy másféle egészségi probléma okozza mindezt. Hasonlóképpen fontos, hogy, ha egyszerre érzed magad depressziósnak, és valami másik betegséggel is küzdesz, ne reménykedj abban, hogy a testi betegség elmúlása a hangulatodat is feltétlenül helyrehozza.

Karambolnak álcázott öngyilkosságok

Az öngyilkosság kockázata ennél a betegségnél rendkívül nagy, sokan semmihez sem hasonlítható lelki szenvedést élnek át, amiből nem látnak kiutat. Egyes szakértők szerint a halálos végű közlekedési balesetek akár 15-20 %-ában öngyilkossági szándékot kell feltételezni.
 

Az alkoholizmus önmagában kiválthatja a depressziót. A krónikus betegek közül sokan így próbálják gyógyítani magukat, de ez sajnos csak rontja az alapvető hangulati betegséget.
A depresszióból való gyógyulást különösen nehézzé teszi, hogy a betegség teljesen megváltoztatja a gondolkodást, az érzelmi életet, lerombolja az emberi kapcsolatokat, és felemészti a maradék önbizalmat. Nem túlzás azt állítani, hogy egy komoly depresszió annyira átjárja egész lényünket, mint egy áttétes daganat.

Ha depressziós vagy, egészen másképp érzékeled a körülötted lévő világot, mint a többiek, másként magyarázod, és fejezed ki az érzelmeidet, és megváltozik a többi emberrel való kapcsolattartásod. Egy idő után már nem is tudod, milyen normálisan érezni, és élni. A depressziósoknak sajátos készségei alakulnak ki: letagadja, vagy álcázza az érzéseit, hamis képet mutat magáról a világ felé, indokolatlanul alacsony elvárásokat támaszt a többi emberrel szemben, nem mer kiállni a saját igazáért. A depresszió világában csak szomorúság van, és nincs remény, mindenért magadat hibáztatod, úgy érzed, elnyel a letargia.

Itt a segítség!
 

Ennek a sorozatnak az a fő gondolata és szándéka, hogy új gondolkodási, cselekvési, és érzelmi technikák segítségével megreformáld önpusztító magatartásodat. Lehet, hogy ezek az új technikák kezdetben túl művinek, és erőltetettnek tűnnek majd, de, ha szokásoddá válnak, hamarosan megtapasztalod jótékony hatásukat. Egy sor új, izgalmas kutatási eredmény bizonyítja, hogy ilyen technikákkal az agyunkat bizonyos fokig újra lehet programozni. Mivel a krónikus depresszió egymásba kapcsolódó torzítások önjáró, önmagát fenntartó rendszere, bármelyik ponton hozzáfoghatsz a változtatáshoz.
 

Ez azonban nem lesz könnyű munka, mert a depressziósok nagyon keményen dolgoznak szomorú életformájuk fenntartásán. Azokhoz a súlyemelőkhöz lehet őket hasonlítani, akiknek a felsőtestük iszonyatosan megerősödött, de vékony lábakon állnak a talajon, és nagyon könnyen elesnek.

Robotként élnek

A depressziósok segítség híján azokat a készségeiket fejlesztik mesterfokra, amelyek a betegség fogságában tartják őket. Sokan vannak, akik akár évtizedekig szenvednek anélkül, hogy ez valaha bárkinek elpanaszolták volna. Teljesen elkülönültnek érzik magukat a világtól, ráadásul ezért saját magukat hibáztatják, úgy gondolják, nincs értelme a kitöréssel próbálkozni, úgysem értené meg senki őket.

Közben megpróbálnak teljesen „normálisan” élni, robotként haladnak az életük útján. Az iskolában esetleg teljesítenek, sőt, még mosolyognak is, karriert építenek, családot alapítanak. A depressziósok talán legfontosabb készsége éppen ennek a hamis képnek a mindenáron való fenntartása.

Richard O’Connor Undoing depression című könyve alapján írta dr. Pusztai Éva