A diszlexia - sajátos információfeldolgozási mód. A népesség 5-10 százalékát érintő probléma jellegzetessége, hogy normál vagy magas intelligencia mellett is nehezen tanulnak meg olvasni. A diszlexia változatos formáinak megjelenéséért elsősorban annak a 18-20 területből álló agyi hálózatnak az átlagtól eltérő működése felelős, amely a beszélt és az írott nyelv összekapcsolásában játszik szerepet. A diszlexia azért alakul ki, mert a szimbólumok - számok, betűk - észlelése, érzékelése lassabb, elmosódottabb és ez megnehezíti az írás és olvasás elsajátítását. A diszlexia megelőzése és korrekciója abból áll, hogy intenzíven fejlesztik, javítják a gyerek észlelését, mozgását, figyelmét.

Gyurmabetűk, agyagszavak

A gyenge/hibás/lassú írás olvasás számolás csak a tünete a diszlexiának, de nem a gyökere. A figyelem és az észlelés/érzékelés fejlesztése nélkül nincs tartós siker. A túlzott, mechanikus gyakorlás sokszor az ellenkező hatást váltja ki: a sikertelenséget látva a gyerek végképp elveszítheti az önbizalmát.

Minél fiatalabb, annál többet segíthetünk játékos gyakorlatokkal, ezek fejlesztik a nyelvi alapokat, az érzékelését, testi ügyességét.

Olvassunk neki minél többször dallamos mondókát, verset, énekeljünk vele együtt jó ritmusú dalokat. Egyre hosszabb szóláncok emlékezetből való visszamondása, ritmusok, tapssorozatok visszaadása nagyon jó hatású. Fa és műanyag betűformák tapintás alapján való felismerése, betűk készítése gyurmából vagy agyagból, később szavak összerakása, majd szétszedése kiváló fejlesztő módszer.

Minden nap felolvasás- tíz éves korig

Az egyik legfontosabb eleme a tanulási zavarok megelőzésének a felolvasás. Már csecsemőkorban fontos, hogy énekeljen, verseket mondjon a szülő a gyermeknek. A nyelv zeneiségét, ritmusát egész kicsi korban felfogja, és ez segíti nyelvi készségeinek fejlődését. A verseket énekeket kétéves kortól kezdve kiegészíthetik rövid történetek, mesék. Az esti lefekvés előtti felolvasás nemcsak a gyermek fejlesztését szolgálja, de kellemesebbé teszi az elalvás előtti időszakot. A mindennapra legalább egy mese" mind a családban, mind az oktatási intézményben (tehát az iskola első-második osztályaiban is) szabály kellene, hogy legyen.

A felolvasások hatása igen sokrétű. A gyermeknek nem csak a szókincsegyarapszik, de az irodalmi nyelvet, az olvasott szöveg fordulatait is elsajátítja. Ehhez tudnunk kell, hogy a beszélt nyelv és az írott nyelv jelentősen eltér egymástól, ezért mikor a gyerekek iskolába kerülve olvasni tanulnak, gyakran előzetes tapasztalatok hiányában egy új nyelvet is el kell sajátítaniuk.

A felolvasások másik fejlesztő hatása, hogy a gyermeknek sorban kell követnie az eseményeket, vizuális ingerek nélkül saját képzetet alakítva a történet minden egyes eleméről. Ezzel a sorba rendezéssel, és saját képzet kialakításával az olvasáshoz szükséges alapvető képességei fejlődnek. Nem kevésbé fontos hatása a rendszeres felolvasásnak, hogy az irodalmat megszeretteti a gyermekkel, igényt alakít ki az írott világ iránt. A televízió, video és számítógépek igen fontos, és megfelelő használattal fejlesztő elemei a gyermek világának, de ugyanakkor konkurensei a könyveknek. Az olvasás iránti igény kialakításával nő a gyermek motivációja annak elsajátítására és a későbbiekben való folyamatos alkalmazására.

Éppen ezért nagy hiba, hogy sok családban, és mondhatni minden iskolában megszüntetik a felolvasásokat, ahogy a gyermek már maga tud olvasni. A még gyenge olvasási képességgel nem jut hozzá az irodalmi élményhez, és ez kedvét szegheti. Érdemes a felolvasásokat legalább addig folytatni, amíg már a gyermek rövidebb regényeket maga is könnyedén elolvas. Ez azt jelenti, hogy 8-9 éves kora előtt nem helyes teljesen magára hagyni az olvasásban.

Szabad mozgás minden mennyiségben

A specifikus tanulási zavarok kialakulásának megelőzésében kulcsfontosságú a széleskörű mozgásfejlesztés. A gyermeknek legyen minél több lehetősége testének megismerésére, mozdulatainak próbálgatására, téri tapasztalatok megszerzésére!

Nyáron veszélytelen helyeken sokat legyen mezítláb! Másszon minél többet a földön, széken, padon, mászókára és fára! Lehetőség szerint verbálisan is ismerje meg testét, tanulja meg a téri viszonyokat. Erre az együttes tevékenységek akár sport, játék (pl. a játékos birkózás is ide tartozik), akár konyhai segítség vagy barkácsolás, kerti munka igen alkalmasak.

A népi és gyerekjátékok legtöbbje a testséma kialakulását, a térorientáció fejlődését elősegítő elemeket tartalmaz ("Kint a bárány bent a farkas", "Erre csörög a dió,....").

A társas- és kártyajátékok amellett, hogy nagy élvezetet jelentenek, nemcsak a gyermek társas készségét, logikáját növelik, de kezeinek finommozgása, az irányok megismerése, megtapasztalása által szenzomotoros képességeire is fejlesztően hatnak, és így áttételesen az írás, olvasás és számolás elsajátításában segítenek.

Mindenféle játék, amely célzást kíván fejleszti az észlelés és mozgás összehangolásának képességét. Célba dobás, labdajátékok, gombfoci, de egy csúzli is fejlesztő hatású. Minél többféle, a test különböző részeinek használatát kívánó célzó játékot játszik a gyermek, annál szélesebb körű fejlődés tapasztalható a szenzomotoros képességei terén.

Origami, mozaik, labirintus

Koncentrációs képességet növelő hatású minden egyensúlygyakorlat. Az iskolai képességek kialakításához tartozik, hogy a gyermek képes legyen mozgásának, gondolkodásának összpontosítására, vagyis megfelelő szinten tudjon figyelni. Az egyensúlyrendszer ingerlése segít a rendezettség kialakításában. Azok a tevékenységek, amelyek erre a területre hatnak, fejlesztik a koncentrációs képességet.

Az egyensúlygyakorlatokon kívül mindenfajta forgás, hintázás és az olyan sportok, mint például úszás, korcsolyázás, sízés, torna, hatékonyan segíthetnek a figyelmi képességek erősödésében. Megváltozott világunkban éppen ezeknek a tevékenységeknek kárára jut több a különböző audio-vizuális eszközökből a gyermekeknek. Egészséges gyermekeknél általában nem jelent problémát, ha egy-egy területen valamivel kevesebb tapasztalatra tesznek szert, de ha akárcsak egy kis idegrendszeri hajlam mutatkozik (ami egyre gyakoribb, már csak a megnövekedett kémiai terhelés miatt is, amely igen erősen befolyásolja az idegrendszer fejlődését és működését), már könnyen tanulási nehézségek kialakulásához vezethet a hiányos környezeti ingerlés.

Általánosan fejlesztő hatású az origami, tangram és mindenféle kirakós játék, mozaik, labirintusok, számösszekötős játékok, memorik, társasjátékok, kártyajátékok, szókitalálós és találós kérdések.

dr. Pusztai Éva
tanulásmódszertan tréner